Titkosszolgálati háború: Ukrajna kíméletlen akciói és a magyar kapcsolat

Néhány évvel ezelőttig az európai és magyar emberek legközelebbi titkosszolgálati élménye egy-egy hollywoodi kémfilm megnézésében merült ki. Az orosz-ukrán háború azonban ezen a fronton is új realitásokat hozott. Kénytelenek voltunk (ismét) ráébredni, hogy a különböző állambiztonsági feladatokat ellátó szervek igenis aktívan tevékenykednek a világ minden országában, legyenek „hazaiak” vagy külföldiek.

Így időszerűvé vált, hogy lerántsuk a leplet a fedett műveletek gyakoriságáról és kiterjedéséről. Ha áttekintjük az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Katonai Hírszerzés Főigazgatóságának (GUR) tevékenységét, akkor hamar rájövünk, hogy mekkora befolyással is vannak a titkosszolgálatok a világ alakulására.

Az Északi Áramlat felrobbantása

Az Északi Áramlat gázvezetéket 2022 szeptemberében robbantották fel ismeretlen elkövetők, aminek következtében a négyből három vezeték teljesen használhatatlan lett. A támadás bekövetkeztekor az ukrán vezetés és a nyugati politikusok mereven elutasították a feltételezést is, hogy az ukrán szolgálatoknak köze lett volna az esethez, azonban mára nyilvánvalóvá vált ennek az ellentéte. A Welt am Sonntag német nyomozói forrásokra hivatkozva állítja, hogy a támadást egy ukrán csoport már azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta volna a Krímet.

A Wall Street Journal információi szerint az Északi Áramlat elleni műveletet Volodimir Zelenszkij elnök személyesen hagyta jóvá. Az amerikai CIA sürgetésére azonban visszakozott, és elrendelte a művelet leállítását.  Az ukrán hadsereg leváltott főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij azonban figyelmen kívül hagyta az utasítást, és végrehajtotta a támadást. Az ukrán szálat erősíti az az információ is, miszerint Németország európai elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktatóval szemben, akit azzal gyanúsítanak, hogy tagja volt a támadást elkövető csoportnak.

A Krími híd elleni támadás

Alig néhány héttel az Északi Áramlat felrobbantása után az ukrán szolgálatok ismét akcióba lendültek, amikor 2022 októberében az SZBU akciót hajtott végre a Krími híd ellen, amely Oroszországot köti össze az annektált Krím-félszigettel. Egy robbanóanyaggal megrakott teherautó robbant fel a hídon, jelentős károkat okozva a közúti és vasúti szakaszokon. Ebben az esetben már a támadás napján magára vállalta az SZBU a felelősséget, mert a támadás célja az volt, hogy megmutassák, igenis ki tudják játszani az oroszok elhárítását.

Ukrán gyilkosságok, merényletek – a teljesség igénye nélkül

Az ukrán szolgálatok legnagyobb hatású és legkomplexebb művelete kétségkívül az Északi Áramlat elleni támadás volt, azonban tevékenységük nem korlátozódik a szabotázs akciókra.

A Donbaszban 2014-ben kirobbant fegyveres konfliktus után számos szeparatista vezető, például Alekszandr Vlagyimirovics Zaharcsenko (Donyecki Népköztársaság vezetője), Mihail Szergejevics Tolsztih (a Szomália Zászlóalj parancsnoka) vagy Arszen Pavlov (a Spártai zászlóalj parancsnoka) ellen követtek el merényletet az ukrán szervek.

A háború 2022-es kirobbanása óta ezt a tevékenységet jelentősen fokozták az ukránok, akik már nem csak megszállt területeken támadtak, hanem Oroszországban is. Az első nagy visszhangot kiváltó támadásra 2022 augusztusában került sor, amikor Darja Dugina, az orosz ideológus, Alekszandr Dugin lánya, egy Moszkva melletti autóbombás merényletben vesztette életét. Az eset után az SZBU tagadta érintettségét, de 2023 októberében a The Washington Post amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat állhat több oroszországi célzott merénylet mögött, beleértve Dugina meggyilkolását is.

Az SZBU kísérelte meg likvidálni 2023 márciusában Zachar Prelepin, szintén ukrán állampolgárt, aki a szeparatista Luhanszk megye magas beosztású rendőrtisztjeként szolgált a szeparatisták oldalán. Maljuk állítása szerint ő is ukránok meggyilkolására szólított fel. Az SZBU felrobbantotta a házát, ám Prelepin súlyos sérülésekkel megúszta a detonációt – számos másik helyszínen lévő rendőr azonban meghalt.

Az SZBU másik emlékezetes merénylete a 2023 áprilisában elkövetett Vladlen Tatarszkij elleni robbantásos támadás volt. Az oroszbarát vojenkor (haditudósító) egy közönségtalálkozón esett áldozatul egy ajándéknak álcázott robbanószerkezetnek. Vaszil Maljuk – az SZBU vezetője – szerint likvidálását az indokolta, hogy közvetlenül részt vett a harcokban Ukrajna területén és az ukránok likvidálására szólított fel.

Alig három hónappal később Sztanyiszlav Rzsickij alezredest, orosz tengeralattjáró-kapitányt likvidálták az ukrán szolgálatok, amikor egy ukrán állampolgár reggeli kocogása közben odalépett a katonatiszthez és közvetlen közelről négyszer meglőtte.

Szintén egy SZBU merényletben lelte halálát Ilja Kyva, volt ukrán parlamenti képviselő 2023 decemberében, aki Ukrajna függetlensége ellen emelt szót, és a hatóságok is körözték, hazaárulás miatt ítélték el, mert együttműködött az orosz FSZB-vel.

2023 novemberében ismét autós bombát használt az SZBU, ekkor Mihajlo Filiponenkóval, a Luhanszki Népköztársaság (LNR) úgynevezett „Népi Milíciájának” korábbi vezetőjével és az LNR „Népi Tanácsának” volt képviselőjével végeztek.

2024 decemberében ismét lecsapott az ukrán titkosszolgálat. Egy elektromos rollerbe rejtett pokolgép a nukleáris védelmi erőkért felelős magas rangú orosz tábornokot, Igor Kirillovot és asszisztensét likvidálta.

2025. április 26-án újra autóba rejtett pokolgépet használtak az ukránok, amikor Jaroszlav Moszkalik orosz vezérkari tisztet ölték meg Moszkva Balasika nevű külvárosában. 

A merénylő négy lövést adott le az áldozat mellkasára, majd a földön fekvő sérültet kivégezte egy fejlövéssel. Portnov 2005 és 2010 között Julija Timosenko csapatának fő jogásza volt. 2011 és 2014 között Viktor Janukovics tanácsadójaként, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjeként tevékenykedett, főként igazságügyi kérdésekkel foglalkozott. 2010 és 2014 között az Ukrán Nemzeti Bank Tanácsának tagja is volt. 2022 nyarán kiderült, hogy bár hadköteles korban van, Portnov elhagyta Ukrajnát.

Üdv a titkosszolgálatok világában

A felsorolt ukrán titkosszolgálati műveletek nem csupán egy új James Bond film forgatókönyvéből kiemelt jelenetek, hanem a mindennapi valóság, amelyek mindannyiunk biztonságára kihatással vannak. Az SZBU és a GUR tevékenysége – az Északi Áramlat robbantásától a Krími híd elleni támadáson át egészen a számtalan gyilkosságig – egyértelműen bizonyítják, hogy ezek a szervezetek kíméletlenül és szisztematikusan működnek, akár a civilek veszélyeztetésével is. 

Az ukrán szolgálatok nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, hogy céljaikat elérjék, és a történetek alapján világos: képesek átlépni minden határt. Ezek a merényletek, szabotázs-akciók és titkos műveletek nem csupán a háború eszközei, hanem egy olyan titkosszolgálati hálózat működését mutatják be, amely komoly fenyegetést jelent régiónk biztonságára. Az SZBU-t nem szabad alábecsülni – tevékenységük minden nap emlékeztet minket arra, hogy a valóság gyakran felülmúlja a fikciót. Komolyan kell venni őket, mert a múlt eseményei csak előzetesek lehetnek a jövőbeni, még súlyosabb akciókhoz. 

A „Magyar” szál

Mint ismert az ukrán kémbotrány azután robbant ki, hogy Ukrajna letartóztatott két személyt, akik állításuk szerint hírszerző tevékenységet folytattak Magyarország számára. Ennek nyomán két ukrán diplomatát, Jurij Kenicsit és Dmitro Kisfalusit kiutasították, akik május 11-én elhagyták hazánk területét, Serhij Alekszandrov volt ukrán diplomatával összefüggésben pedig további meghallgatások zajlottak azóta. Ezek alapján megállapították, hogy a korábban megfogalmazódott gyanú, mely szerint a tevékenységét az illető hazánkban ellenérdekelt titkosszolgálat érdekében végezte, megalapozott volt.

A botrány tovább dagadt, miután a Terrorelhárítási Központ munkatársai a Rákóczi úton elfogták Holló Istvánt (szín ukrán, nincs és nem is volt magyar állampolgársága). Az elfogott ügynökről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve Magyarország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére vonatkozó aktív hírszerző tevékenységet folytatott.

Holló István kapcsolatrendszerében számos magyar politikai életben aktív szereplő megtalálható. „A feléjük kifejtett aktivitása a klasszikus befolyásoló ügynök tevékenységeként írható le, aki azzal a céllal folytatja a tevékenységét, hogy Magyarország nemzetközi megítélését negatív irányba befolyásolja, illetve, hogy a magyar kormány külső nyomásra változtasson az Ukrajnával kapcsolatos álláspontján” – húzta alá a frakcióvezető. Az Alkotmányvédelmi Hivatal Holló Istvánnal szembeni büntető feljelentése nyomán kémkedés bűntettének gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.

A törtnek másik kérdéses alakja Tseber Roland Ivanovics – aki magyarok millióit patkányozta le és megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt –, aki a tények szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol Magyar Péterrel, és a Tisza Párt oszlopos támogatója.

Tseber, akit a magyar nemzetbiztonsági szervek az ukrán hírszerző szolgálat illegális tisztjeként azonosítottak, korábban ukrán-magyar kettős állampolgár volt, azonban 2017-ben lemondott a magyar állampolgárságáról. Megalapozottan vélelmezhető, hogy az ukrajnai politikai ambíciói miatt, Ukrajnában ugyanis szép politikai karriert futott is be, több más megbízatása mellett a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője.

 – fogalmazott Kocsis Máté, a Nemzetbiztonsági ülés után tartott sajtótájékoztatóján. Felidézte, hogy az egyik korábbi ellenzéki képviselő közreműködésével találkozót kezdeményezett például Szijjártó Péter külügyminiszterrel is, aki maga helyett Magyar Levente miniszterhelyettest delegálta. Az esetet követően a magyar elhárítás értesítette a kormányt Tseber hátteréről, így további találkozókra már nem került sor.

Ugyanakkor Tseber találkozót szervezett a hazai katonai vezetés korábbi magas rangú vezetőjével, fegyvergyártásban érintett szereplők és külföldi befektetők között. Mindezek és 2024-ben erősödő aktivitása miatt tavaly ősszel Tseber Rolanddal szemben beutazási és tartózkodási tilalom került elrendelésre. 

A kiutasított ügynök korábban több ellenzéki politikus társaságában feltűnt, akik akkoriban még büszkén mosolyogtak mellette, azonban ma már nem szívesen emlékeznek ezen találkozókra. Erről az alábbiakban olvashatnak:

Tseber 2024-ben fókuszálta tevékenységét és Magyar Pétert mögé állt be. Aktívan részt vett a politikus 2024. júliusi kijevi látogatásának megszervezésében is. Ezt maga Magyar is megerősítette egy Tisza Párt által közzétett videóban, amelyben arról beszélt, hogy Tseber kapcsolatai segítették őket az ukrán fővárosba történő gyors eljutásban. Tseber végig Magyar mellett volt az út során, segítve a delegáció mozgását és intézményi bejutását. Az ukrán ügynök saját közösségi oldalain rendszeresen méltatta Magyar Péter Ukrajna-politikáját, egyúttal élesen bírálta a jelenlegi magyar kormányt.

Nyitókép: Mandiner-archív